Majthényi Adolf
Majthényi Adolf a Nyitranováky melletti Kesselőkőn (Sivý Kameň) született 1814. június 10-én.
A pesti egyetem jogtudományi karán egyázjogból doktori címet szerzett. Udvardon, majd Naszvadon volt káplán. Kopácsy József prímás udvarában eltöltött négy év után udvardi plébános, a kerület jegyzője, majd alesperes lett.
Mindvégig a szabadság hangadó egyénisége volt a bécsi udvar elnyomó törekvéseivel szemben. Ő irányította Udvardon a nemzetőrség szervezését. 1849 februárjában a cári seregek támadását megelőzve szétszedette a Nyitra és a Zsitva folyót átívelő hidakat. Ezért az osztrák parancsnok elrendelte, hogy fogják el őt, és feszítsék fel, mint Krisztust, az udvardi templom nagy ajtajára. Ekkor gabonakévékkel megrakott szekéraljban menekítették őt Komáromba. Később fogságba került, majd hazatérve hálája jeléül megálmodta és fáradhatatlan munkával létrehozta az udvardi Kálváriát. A nagy mű befejezése után pozsonyi és esztergomi kanonok lett, 3 évig vezette a bécsi Pázmáneum papnevelő intézetet, majd pécsváradi és sasvári főesperes volt.
1871. május 14-én hunyt el. Kívánságára az udvardi Kálvária-dombon, a harangláb mellett helyezték örök nyugalomra.
Majthényi Adolf közoktatás terén kifejtett mukája maradandó értéket képvisel:
- 1844-től vasárnapi iskolát működtetett;
- 1855-ben átépítette a római katolikus elemi iskolát;
- kerületi iskolafelügyelői tisztséget betöltve az egész régió oktatásügyét befolyásolta;
- a Magyar Királyi Egyetem Törzstagja volt.
Egyházi tevékenysége mellett részt vett a közéletben is:
- gabonaraktárat építtetett;
- tűzoltócsapatot képeztetett ki;
- felújíttatta a Szent Orbán kápolnát, Nepomuki Szent János szobrát és felszentelte Szent Flórián szobrát;
- rendbe hozta a templomtetőt, a templom belsejét és a plébánia épületét.
Sokrétű tevékenységével beírta nevét a hálás utókor szívébe.
(Forrás: Nagy Tibor, Majthényi Adolf, Udvard község kiemelkedő személyisége, Udvard 2011)