Új galériát helyezett a fényképalbumba
Sikeresen lezárult a projekthét: digitális kiállítással és rendhagyó identitásórával búcsúztunk Izgalmas és tanulságos napokon van túl iskolánk közössége. Az elmúlt napokban zajló projekthét tartalmas lezárásaként diákjaink és pedagógusaink közösen mutatták be, mit jelent a hagyományok ápolása, a kulturális sokszínűség és a megélt identitás a mindennapokban.
Bóna Angelika tanító néni a projekthét programját a „Magyar hagyományok, szokások, romakultúra” című prezentációval vezette fel. A tanulókkal közösen megismerték és összehasonlították a magyar és a roma kultúra hagyományait, szokásait, kiemelve a hasonlóságokat és a különbségeket. Az előadást képfelismerő feladatokkal és a diákok aktív bevonásával tette interaktívvá. A foglalkozást ismétlő kérdésekkel zárták, amelyek segítették a tanultak összefoglalását és rögzítését.
Népi vallásosság módjait pedig Baka Szilvi tanító néni mutatta be.
A záróeseményt Dudok tanító bácsi indította el, aki az 1–9. osztályos tanulóknak tartott egy rendhagyó előadást „Nyomok, jelek, történetek – Mit jelent magyarnak lenni Szlovákiában?” címmel. A prezentáció során a gyerekek nem csupán passzív hallgatók voltak, hanem valódi történelmi nyomozókká váltak. Régi források segítségével fejtették meg a múlt titkait, miközben egy képzeletbeli időutazáson követték végig, hogyan változtak az államhatárok az elmúlt évszázadban anélkül, hogy a dédszüleik elköltöztek volna a szülőföldjükről. A program második felében a 8.A és 9.A osztályosok vették át a szót. Ők a hét folyamán egy komoly digitális kutatómunkán dolgoztak, melynek gyümölcsét most a teljes iskola elé tárták. A diákok a Padlet online platform segítségével egy lenyűgöző digitális kiállítást hoztak létre „Kik élnek mellettünk? – Hagyományok, szokások és történetek” címmel. A prezentációk során a diákok bemutatták a környékünkön élő három legnagyobb közösség – a magyarok, a romák és a szlovákok – szokásait, zenéit és ételeit. A gyerekek otthon szüleiket, nagyszüleiket kérdezték ki a régi idők mára eltűnőben lévő ünnepeiről/szokásairól.
Ez a projekthét nemcsak tudást adott a diákjainknak, hanem megerősítette őket abban, hogy a kulturális sokszínűség és a saját anyanyelvük olyan érték, amelyre büszkék lehetnek.