• Üdvözöljük iskolánk honlapján!

    Iskolánk az EduPage iskolai információs rendszert használja. Jelentkezzen be az Ön fiókjával és ellenőrizze le osztályzatait, órarendet, helyettesítést, az átvett tananyagot és a házi feladatot a következő napra!

      • 2. Szakrális emlékek - Sakrálne pamiatky - Sacred memories

      • 31.03.2023 17:14

      •              
                                                      
        Rímsko-katolícky kostol svätého Vojtecha                         Kríž v cintoríne svätého Jozefa
        Szent Adalbert Római katolikus templom                          Kereszt a Szent József temetőben
                                          
        Reformátsky cintorín                               Kríž pri Branovskej ceste                         Židovský cintorín
        Református temető                                 Kereszt a Baromlaki út mentén              Zsidó temető
        Udvard község élete és története szorosan összefüggött a katolikus egyházzal. Már a 11. században a Zsitva-parton emelkedő Szent Márton-halmon kápolna állt. Első keresztény temploma fából készült, amely a tatárjárás idején (1241) elpusztult. A helyére új templomot építettek, melyet kőgáttal vettek körül.  A korabeli feljegyzések szerint nemcsak új temploma, de plébániája is volt a falunak. A plébániai feljegyzések között latin nyelvű írások is vannak egyházi vizitációkról. A 16. században a plébánia és a templom súlyos károkat szenvedett a török támadásoktól. A pap nélküli hívek egy része megingott hitében, s Udvardon is teret hódított a reformáció.  A helyi protestánsok elfoglalták a templomot, de a törökök 40 év után visszaadták a katolikusoknak. 1671-ben török engedéllyel újra felépült a plébánia. Bevezették az anyakönyvet, amelyet 1714-től rendszeresen vezettek: bejegyezték az udvardi katolikusok születésének, házasságkötésének és elhalálozásának időpontját. A 18. század második felében megkezdték a súlyos károkat szenvedett templom újjáépítését barokk stílusban, melyet 1777-ben szenteltek fel. A templom alatt kripta található, melyben papok, főispán, katonatiszt, 13 éves kislány, udvardi nemesek és nagygazdák nyugszanak. A Szent Adalbertről elnevezett római katolikus templom műemlékké van nyilvánítva. A múlt tragikus eseményei (tatár pusztítás, török ​​megszállás, kuruc harcok) következtében mára nem sok szakrális emlék maradt, mert ezek többnyire elpusztultak. Ezért is becses az, ami még megmaradt: 2 templom, Kálvária, lezárt temetők, kápolnák, néhány szobor és útszéli kereszt.
         

      • Život a história obce Dvory nad Žitavou úzko súviseli s katolíckou cirkvou. Už v 11. storočí stála na vrchu Svätého Martina  kaplnka.  Prvý kresťanský kostol obce bol vyrobený z dreva, ktorý bol zničený počas tatárskeho vpádu (1241). Na jeho mieste bol postavený nový kostol, ktorý bol obohnaný kamennou hrádzou. Podľa dobových záznamov mala obec nielen nový kostol, ale aj faru. Medzi farskými záznamami sú aj spisy v latinčine o vizitáciách kostolov. V 16. storočí fara a kostol utrpeli vážne škody tureckými útokmi. Niektorí veriaci bez kňaza zakolísali vo viere a reformácia sa presadila aj vo Dvoroch nad Žitavou. Miestni protestanti kostol obsadili, no Turci ho po 40 rokoch vrátili katolíkom. V roku 1671 bola fara s tureckým povolením prestavaná. Bola zavedená matrika, ktorá sa pravidelne viedla od roku 1714: zaznamenával sa dátum narodenia, sobáša a úmrtia katolíkov v obci. V druhej polovici 18. storočia sa začala prestavba značne poškodeného kostola, nový barokový kostol bol vysvätený v roku 1777. Pod kostolom je krypta, v ktorej sú ukladaní kňazi, náčelník, vojenský dôstojník, 13-ročné dievča, dvorní šľachtici a veľkostatkári. Rímskokatolícky kostol pomenovaný po svätom Vojtechovi je vyhlásený za kultúrnu pamiatku. Dnes už veľa sakrálnych pamiatok nezostalo, v dôsledku tragických udalostí v minulosti (tatárske zničenie, turecká okupácia, kurucké bitky) boli zničené. Preto je vzácne to, čo sa zachovalo: 2 kostoly, Kalvária, uzavreté cintoríny, kaplnky, niekoľko sôch a prícestných krížov.

         

        The life and the history of Dvory nad Žitavou village was closely related to the Catholic Church. Already in the 11th century, there was a chapel on the Saint Martin hill rising on the Žitava bank. Its first Christian church was made of wood, which was destroyed during the Tatar invasion (1241). A new church was built in its place, which was surrounded by a stone dam. According to contemporary records, the village had not only a new church, but also a parish. Among the parish records, there are also writings in Latin about church visitations. In the 16th century, the parish and the church suffered serious damage from Turkish attacks. The local Protestants occupied the church, but the Turks returned it to the Catholics after 40 years. In 1671, the parish was rebuilt with Turkish permission. The register was introduced, which was kept regularly from 1714: the date of birth, marriage and death of Catholics in Dvory nad Žitavou was recorded. In the second half of the 18th century, the reconstruction of the heavily damaged church in Baroque style began, which was consecrated in 1777. There is a crypt under the church, in which priests, a chieftain, a military officer, a 13-year-old girl, court nobles and large landowners are laid to rest. The Roman Catholic church named after St. Adalbert is declared a monument. As a result of the tragic events of the past (Tatar destruction, Turkish occupation, Kuruc battles), there are not many sacred monuments left today, because they have mostly been destroyed. That is why what remains is precious: 2 churches, Calvary, closed cemeteries, chapels, some statues and roadside crosses.  

      • Back to article list